A munkaerő-pazarlás versenyhátrány

Az Unióban a 20-64 éves korcsoportban jelenleg 69 százalékot megközelíti a foglalkoztatás szintje az Eurostat adatai szerint. Ugyanez az adat azonban az USA-ban illetve a Távol-Keleten átlagosan 10 százalékkal magasabb. (A legfrissebb hazai adatok szerint enyhén emelkedett a munkanélküliségi ráta.) A hátrányos helyzetű csoportoknak – megváltozott munkaképességű, nem megfelelő képzéssel rendelkező, nyugdíjkorhatár előtt lévő vagy fiatal illetve női munkavállalók – a helyzete éppen ezért nem csak szociális szempontból jelent problémát.

Az “elveszett nemzedék”, vagyis az oktatásból és munkaerőpiacról is kiszorult generáció az Eurofound becslése szerint évi 153 milliárd eurós (42,5 billió forintos) gazdasági terhet jelentenek az EU tagállamainak az érintettek eltartása és munkakapacitásuk kiesése révén.
A megváltozott munkaképességű csoport esetében jó irányba történtek lépések, az 5 százalékos szabályt például üdvözölték a munkavállalói szervezetek. Ugyanakkor ezen csoport esetében a munkaképesség szintjét,, nem pedig a rokkantság fokát kellene hangsúlyoznunk. Meg kell tehát nézni minden esetben, milyen szinten rehabilitálható az adott munkavállaló, a megmaradt munkaképességre kell fókuszálni, és ennek megfelelő munkahelyeket teremteni.” – nyilatkozta korábban Pataky Péter az MSZOSZ elnöke.
Ezen csoportok munkaerő-piaci integrációja komoly gazdasági lehetőséget is jelent, míg hiánya hatalmas versenyhátrányt okoz az Unió tagországainak. Az MGYOSZ által koordinált projekt éppen ezért amellett, hogy ezen csoportok helyzetéről adott jelentést, konkrét vállalati példákon keresztül be is mutatta a befogadó munkaerőpiac szempontjából élen járó cégek gyakorlatát. A négy ország – Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia – részvételével megvalósuló projekt budapesti záróeseményén több nemzetközi vendég is előadást tartott a befogadó munkaerőpiacról.
„A befogadó munkaerőpiac kérdéskörét nem elsősorban szociális szempontból kell értelmezni. A vállalatoknak is érdeke, hogy minél inkább bővítsék a foglalkoztatási kereteiket, és hátrányosabb társadalmi csoportok tagjaira is potenciális munkavállalóként tekinthessenek. Európának, ezen belül hazánknak sem lesz más választása: bővíteni kell a foglalkoztatás jelenlegi szintjét, ehhez pedig elengedhetetlen a hátrányosabb csoportok számára is lehetőséget teremteni arra, hogy a munkaerőpiacon a jelenleginél jobb esélyekkel induljanak. Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a fiatal munkavállalókkal van, hiszen közel kétszeres munkanélküliségi rátát látunk ebben a csoportban a teljes népességhez viszonyítva. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, át kell gondolnunk a teljes oktatási rendszerünket, és a piaci igényeknek megfelelő képzéseket, tudást kell biztosítanunk a fiataloknak. ” – mondta el a kerekasztal-beszélgetésen Rolek Ferenc az MGYOSZ alelnöke egy korábbi beszélgetésen.
A vállalatoknak is érdeke, hogy minél inkább bővítsék a foglalkoztatási kereteiket
„A válság alatt 27 millióval nőtt a munkanélküliek száma, a globális foglalkoztatási arány ma 60,2%. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a 20-64 éves korcsoportban 75%-os foglalkoztatási rátát tűzött ki céljául, ennek eléréséhez azonban kulcsfontosságú a munkaerőpiacról kiszoruló csoportok bevonása. Foglalkoztatás szempontjából a legrosszabb helyzetben a nők és fiatalok vannak. Az előbbiek esetében különösen a gyermekvállalás teszi nehézzé az elhelyezkedést, ezért velük kapcsolatban a gyermekellátó szolgáltatások fejlesztésével érhetünk el eredményt. A fiatalok esetében a foglalkoztatási tanácsadás, a munkaerőpiac igényeire azonnal reagáló képzések szervezése, illetve a foglalkoztatási szubvenciók segíthetik a munkavállalást.” – mondta el a konferencián Mark Levin, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közép-Kelet-európai Szubregionális Hivatalának igazgatója.

Jó példa

„A most befejeződő programot kifejezetten hasznosnak tartom, hiszen segít abban, hogy a vállalatok megismerjék azokat a legjobb gyakorlatokat, melyeket akár saját működésük során is alkalmazhatnak. A mi esetünkben például tanulságosak lehetnek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában elért sikerek. A Caritas-szal együttműködve nyolcvan embernek adtunk munkát, és azt tapasztaltuk, hogy ezek az emberek néhány hét elteltével kimagaslóan el tudták végezni feladataikat. Ráadásul alapjaiban változott meg az életük azáltal, hogy ismét hasznos tagjaivá válhattak a társadalomnak.” – hangsúlyozta Takács Balázs, az EPCOS Kft-nek, a TDK csoport tagjának ügyvezetője.
A projektben négy ország munkaadói szövetségei és szakszervezetei vettek részt – Ausztria, Horvátország, Magyarország és Szlovénia – melyek mindegyikében több, a témát feldolgozó rendezvényre került sor az elmúlt 2 hónap során. Négy nyelven készül továbbá egy a befogadó európai munkaerő-piaci trendeket, eseményeket és a legjobb gyakorlatokat elemző kiadvány.