A szolgáltató szektor lehet hazánk kitörési pontja

 Gazdasági szakemberek a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel egyetemben a válság második hullámát vetítik előre, és elindult egy új gazdaságpolitika is hazánkban. Mennyire segíti a gazdasági helyzet az outsourcingot, szolgáltatóipart és viszont?

- Kettős a helyzet. Egyrészt nem nagyon tapasztalható dinamikus bővülés a keresleti oldalon a világgazdaság viszonylagos stagnáló, recesszív periódusa miatt. Ugyanakkor a versenypiac a vállalatokat költségeik optimalizálására kényszeríti úgy, hogy közben szolgáltatásaik színvonalát is tartaniuk kell, ha nem szeretnék elveszíteni ügyfeleiket. Ennek köszönhetően beindult a szervezet átalakításával, a hatékonyság növelésével kapcsolatos gondolkodás a vállalatoknál. Lejárt az idejük az olyan megoldásoknak, mint az üzletág-specifikus ousourcing (bpo) és a kettős helyszínű modell (az onshore és offshore szolgáltatások kombinációja).


- Hány embert foglalkoztatnak pontosan a szolgáltatóiparban? Van erre vonatkozó adatuk?

- Negyvenezerre becsüljük a közvetlenül a szolgáltató központokban (shared service center - ssc) foglalkoztatottak számát. Ugyanakkor ebben a számban nincsen benne a különböző üzleti szolgáltatásokat (toborzás, kiválasztás, pénzügyi szolgáltatás, könyvelés stb.) végző kis és középvállalkozások igen jelentős köre, ahogy a tíz-ötven főt foglalkoztató kisebb méretű call centerek sem.

- Szövetségük célja, hogy folyamatosan javuljon az iparág működési környezete, jogszabályi, munkaügyi, képzési, pénzügyi, adózási feltételei. Ám igen rémisztő hírek látnak napvilágot. Rogán Antal (Fidesz) például a minap a munkabér 27 százalékát kitevő új adó bevezetését javasolta szociális hozzájárulási adó címen. Jónak tartja a kormány gazdasági intézkedéseinek irányát? Mennyire vonzó hazánk a külföldi cégek számára jelen körülmények (adórendszer, bérekre rakódó terhek, új mt.) között?

Tény, hogy elég ijesztő az említett elképzelés, de itt is kettős a kép. A munka törvénykönyvének változását például üdvözöljük, mert egyenlőbb feltételeket biztosít, mint korábban, továbbá jóval nagyobb teret ad a felek közötti megállapodásra. Úgy gondolom, hogy egy olyan munkaintenzív ágazatban, mint a szolgáltató szektor, ez egy fontos előrelépés és mindenképpen javítani fogja a vállalatok nemzetközi versenyképességét. Azonban épp a munka intenzivitásból fakadóan a bérekre rakódó terhek is jelentősen meghatározzák a szektor megítélését. A 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetésének ugyanakkor nem lett bérköltség csökkentő hatása, mivel az összbérteher növekedett. Ráadásul a különböző járulékok, adók átalakítása sem kedvező. Például a legújabb elképzelés teljes egészében elvonja a vállalatoktól a szakképzési hozzájárulást, amely valójában 1,5 százalékos adóemeléssel ér fel. Miközben a szakemberutánpótlás és a folyamatos képzés minden cég számára a legkritikusabb pont, különösképpen egy tudásintenzív ágazatban.

- Mi várható a jövőben?

- Mivel az infokommunikációs technológiák térnyerése eltörli a földrajzi távolságokat, ezért jellemző folyamat lesz, hogy olyan tevékenységeket, amelyeket általában nearshore outsourcinggal (offshore outsourcing egy földrajzilag közeli területre) oldottak eddig meg, várhatóan legolcsóbb munkaerő-igényű országokba fogják transzferálni. Ez pedig a Távol-Kelet térnyeréséhez vezethet, amire fel kell készülniük a magyar szolgáltatóknak is.


- Mit gondol, hogyan alakítja át az egyre növekvő outsourcing a HR tevékenységet? Szakemberek szerint a HR egyike azon területeknek, amelynek tevékenysége, folyamatai jól azonosíthatók, standardizálhatók és kiszervezhetők.

- Úgy látjuk, hogy a viszonylag konzervatívan működő HR szakmát a web 2.0 technológiák megjelenése állítja leginkább kihívás elé, amelyre egyre nagyobb igény mutatkozik a leendő munkavállalók részéről. Több munkaerő-toborzó, -közvetítő cég reagált az új megközelítésre és szofisztikált, online, tehát személyes interakciót nem igénylő interjúzásos, toborzásos rendszert alakított ki, amellyel az egész világra tudnak toborozni. Ezzel azonban olyan szakmai kérdések merülnek fel, miként tudja helyettesíteni egy videóinterjú a humán erőforrás menedzsmentben kulcsszerepet játszó személyes benyomást.

- Mindezek alapján mit gondol, lehet Magyarország szolgáltató nagyhatalom?

- Nem könnyű a kérdést megválaszolni, ezért is hívtunk neves előadókat éves konferenciánkra, ahol biztosan részletes választ fog rá kapni a hallgatóság. Úgy gondolom, elképzelhető, hogy hazánk szolgáltató nagyhatalommá válhat, amennyiben a szolgáltató szektor számára kedvezőbb gazdaságpolitikai stratégiát és törvényeket alkotnak, amelyek figyelembe veszik, hogy hazánk gazdaságának a globális piacon kell érvényesülnie, nem pedig befelé fordulva.

HR Portál

Gyimóthy Éva