Új nyelvstratégia: versenyképesebb lesz-e a magyar munkavállaló?

versenyképességAz új szakképzési hozzájárulásról szóló törvény elfogadásával a kormány megvonta a munkáltatóktól azt a lehetőséget, hogy a szakképzési hozzájárulás egy részét nyelvi képzésekre fordítsák. Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke a HR Portálnak elmondta, a januárban hatályba lépett törvény nyomán mélypontra került az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás. "Mindez éppen akkor történt, mikor a cégek elkezdtek a régi mértékben nyelvi képzéseket rendelni, és a dolgozók továbbképzésére is gondolni, tehát egy kedvező trend látszott kialakulni. A januárban hatályba lépő törvény miatt a vállalati oktatást körülbelül 30 százalékos csökkenés jellemzi az első negyedévben" - számolt be legfrissebb felmérési eredményeikről az elnök.

A következmények leginkább a kkv-k esetében érzékelhetőek, a multikhoz még nem gyűrűzött be ennek hatása, hiszen azok eltolt üzleti éves mérleggel rendelkeznek, azaz május végéig tervezik a költségvetési ciklusukat. Az elnök szerint a hazai kkv-nál észrevehető, hogy a felső-, és középvezetők képzései megmaradtak, de az óraszámokat csökkentették, az alacsonyabb szinteken lévő munkavállalóknál pedig alig hagytak meg nyelvi képzéseket.

Az elnök szerint Magyarország jelentős eredményeket ért el az elmúlt két évtizedben a közoktatás és a felnőttoktatás összefogásával, emellett feltörekvőben van egy olyan generáció, akik már nagyságrendekkel jobban beszélnek nyelveket. "A nyelvtudás az erőteljesen exportkitett magyar gazdaságnak egy nagyon fontos alapja, így gazdasági szempontból is rendkívül fontos érdekünk, hogy a magyar munkavállalók jól beszéljenek idegen nyelvet" - mondja Salusinszky András. A NYESZE elnöke egy uniós felmérésre is hivatkozik, amely során azt kutatták, hogy mitől kezdenek nyelveket tanulni az emberek, illetve melyek ennek legfőbb akadályai. Az eredmények nyomán a leginkább motiváló tényező az volna, ha rugalmas beosztású nyelvórák lennének, illetve ha lenne cafeteria-, vagy adókedvezmény, az mindenképpen pozitívan befolyásolná a tanulást.

Az elnök szerint Magyarországon minden intézkedés az ellenkező irányba mutat: 2006-ban, az első konvergencia program bevezetésekor megszüntették az adójóváírást, melynek értelmében a felsőoktatásban, illetve a felnőttoktatásban tanulók évente 60 ezer forintot levonhattak az adójukból, így kvázi az állam dotálta, támogatta a tanulást. Remek lehetőség volt gyesen lévő kismamáknak, hogy egy egyszerűsített pályázat keretében ingyen járhattak nyelvtanfolyamokra, illetve a munkaügyi központok is adtak támogatást. Az elnök szerint a szakképzési hozzájárulás megszüntetése mellett az utolsó csapás az üdülési csekk kivezetése volt, amelyet felméréseik szerint 30 százalékban képzésre is költöttek a munkavállalók. A SZÉP- kártya esetében ilyen lehetőség nincs.

Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója is egyetért vele, hogy a szakképzési hozzájárulás megvonása a nyelvtanfolyamok és tréningek piacát meglehetősen leszűkítette. A szakképzési hozzájárulásból finanszírozott képzések azonban nem ingyen képzések voltak, azokat a cégeknek önerőből ki kellett egészítenie. Ezért több vállalat is valamilyen látható eredményhez, például nyelvvizsgához kötötte a megállapodást, megnézték, hogy mire adnak ki pénzt, ez pedig a minőségi, "papírozott" nyelvoktatást erősítette. Az új törvény Gerlei Béla szerint a szürkegazdaság felé terel, mert a nyelvtanárnak is az lesz a legjobb, ha zsebbe fizetnek neki.

Elbocsátott nyelvtanárok

Az új szakképzési hozzájárulásról szóló törvény elfogadása miatt a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének novemberi közleménye szerint "tanulók százezrei lesznek kénytelenek befejezni a nyelvtanulásukat, illetve nyelvtanárok ezrei maradnak majd munka nélkül." Az elnök most is érvényesnek tartja ezt az állítást, mivel a felnőttoktatásban, azaz az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatásban egy évben körülbelül egymillió nyelvóra van, így ha figyelembe vesszük a 40 százalékos csökkenést, akkor már csak 600 000 órával számolhatunk. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy kevesebb nyelvtanárnak lesz munkája. Az is nyilvánvaló, hogy elsősorban nem a főállású, hanem a szerződéses tanároktól fognak megválni a nyelviskolák. A NYESZE a nyelviskoláktól úgy értesült, hogy az óradíjakon nem fognak változtatni, tehát a keresetek nem csökkennek. Salusinszky András ugyanakkor bízik benne, hogy a TÁMOP-pályázatok révén a nyelvtanárok helyzete is javulni fog.

Segíthetnek a TÁMOP-pályázatok?

Annak ellenére, hogy bezárult egy kapu a hazai cégek számára, nyitottá vált egy másik: a munkáltatók a képzésekre fordított összeg szakképzési hozzájárulási kötelezettségből történő csökkentése helyett vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a munkahelyi képzések finanszírozására.

A közeljövőben induló uniós támogatásokból megvalósuló Társadalmi Megújulás Operatív Program projektek egyike (TÁMOP 2.1.3.) a vállalatok számára nyújt lehetőséget arra, hogy munkahelyi képzések megvalósításához szükséges forrásokra pályázzanak, míg egy másik projekt keretében (TÁMOP 2.1.2) mintegy 100 ezer magánszemély pályázhat 90 órás nyelvi képzésekre. Ez utóbbinak az a feltétele, hogy a pályázó ne tanuljon közben államilag támogatott képzésen. A TÁMOP 2.1.3. pályázati felhívás - többek között - úgy módosul, hogy a bírálat során előnyben részesülnek a nyelvi képzésekre vonatkozóan pályázatot benyújtók. További pozitív változás, hogy a pályázat feltételrendszere közelít a saját dolgozói képzés jelenlegi elszámolási feltételeihez.

Az MTI hírei szerint azonban az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) honlapján található közlemény azt írja, hogy a TÁMOP keretében kiírt pályázatok beadási határideje módosulni fog. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) nem tudtak biztosat mondani arról, mikor indul a pályázat, és azt javasolták, hogy az érdeklődők továbbra is figyeljék az NFÜ honlapját. Csúszik tehát a kiírás, kérdéses, mikorra tolódik a pályázatok gyakorlati megvalósulása, és fent tudnak-e maradni addig a csökkentett ütemtervvel működő nyelviskolák. Emellett a pályázatok nem fognak szignifikánsan minden régióban fellendülést hozni, a közép-magyarországi régióban például jóval kevesebb forrás áll rendelkezésre, így kevésbé érvényesül majd egy olyan állami ösztönző rendszer hatása, amely dolgozóik nyelvi fejlesztésére sarkalná a cégeket.

Gerlei Béla szerint a TÁMOP lehetőségeivel alapvetően annyi a probléma, hogy a cégek jelentős része már a "pályázat" szó hallatán megfutamodik. Salusinszky András erre reagálva megjegyzi, hogy a pályázat kiírói felismerték a rendszer bonyolultságát, és igyekeznek figyelmet fordítani az egyszerű adminisztrációra. A nyelviskolák pozitív fejleményeket várnak a TÁMOP-pályázatoktól.

A felnőttoktatás minősége

A számadatok alapján úgy tűnik, a felnőttoktatás minőségibb nyelvoktatást nyújt, mint a közoktatás. (A közoktatási rendszerben mire elvégzi a diák a középiskolát, legrosszabb esetben 1000 nyelvórát kap, legjobb esetben 1500 órát. Ennek ellenére sok gyerek még a B2-es középfokú nyelvvizsga szintjére sem jut el. A nyelviskolákban 400-600 óra alatt csoportos oktatás keretében kezdő szintről el lehet jutni a középfokú nyelvvizsgáig.)

Magyarországon körülbelül 100-120 iskola nyújt nyelvoktatást, ezen belül a NYESZE mintegy ötven minősített nyelviskolát ismer el. Az elnök arról is beszámolt, minőségi körülmények között egy idegen nyelv középfokú megtanulása körülbelül egymillió forintba kerül. "Ez ijesztően hangozhat, de ha hozzá tesszük, hogy azok, akik idegen nyelveket tudnak, 20-30 százalékkal többet keresnek, mint pályatársaik, akkor ez egy rövidtávon megtérülő befektetés lehet."

A forgalom visszaesése az árak és a színvonal visszaesését is eredményezte. Salusinszky András elmondta, tudnak cégekről, akik kevesebb órában szeretnék elérni ugyanazt a szintű nyelvtudást, mások nem nyúlnak az óraszámokhoz, de 20 százalékos csökkentést kérnek az árból. A NYESZE elnöke arra hívja fel a vállalatok figyelmét, hogy fontos nyelveket tanulni, és tovább képezni a dolgozókat, de a jelenlegi helyzetben az is fontos lehet, hogy a nyelvi képzésre mégis áldozó vállalatok ne az ablakon dobják ki a pénzt, azaz jól válasszák meg a nyelvi képzést. Az elnök szerint nem szabad, hogy csak az ár legyen a döntő szempont, fontos utánajárni, hogy akkreditált, hiteles intézményeket bízzunk meg a képzéssel.

"Olyan iskolát válasszunk, amely nem csak regisztrált és akkreditált, hanem a NYESZE Európai Nyelvi Díjas minőségbiztosítási szempontjainak is teljes körűen eleget tesz" - mondja az elnök. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szaktanácsadással áll rendelkezésre, amely megkönnyíti a nyelviskolákkal kapcsolatos választást és jogorvoslati javaslattal segít abban az esetben, ha esetleg egy nem körültekintően választott, problémás nyelviskolával lenne jogi vita.

A nyelvvizsgák téveszméje

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának honlapján 2011. júliusi dátummal olvasható, hogy új nyelvoktatási stratégia készül, melynek részleteivel nem hivatalos források alapján több médium is foglalkozott már. Az Origo a birtokába került tervezet nyomán azt írja: "Véget vetne az oktatási államtitkárság annak, hogy a legkülönbözőbb tesztekkel mérjék a nyelvvizsgázók tudását a vizsgaközpontok. A stratégiatervezet szerint a kormány létrehozna egy "szuperközpontot", amely majd kidolgozza a nyelvvizsgákon használható feladatokat, frissíti a teszteket, és ellenőrzi a vizsgaközpontokat", ugyanis "sem a feladattípusok, sem az értékelés nem összehangolt." Az államtitkárság a HR Portálnak adott friss válaszában leszögezi, hogy a tervezet még kidolgozás alatt áll, és a sajtóban megjelent híreket nem kívánják kommentálni.

Salusinszky András szerint nagyon régi téveszme Magyarországon, hogy az egyik nyelvvizsga könnyebb, mint a másik. A vizsga feladatok egy szigorú sztenderd alapján vannak összeállítva, központilag előírt ellenőrzési kritériumoknak kell megfelelnie a nyelvvizsga központoknak. Az Oktatási Hivatalon belül működő nyelvvizsga akkreditációs testület felügyeli, hogy nem történt-e visszaélés.

Az elnök elmondta, a nyelvi stratégiával kapcsolatban az ő véleményüket is megkérdezték, és el is küldték ajánlásaikat minden életszakaszra vonatkozóan. Úgy gondolja, egy szuperközpont létrehozására nem lenne szükség, mivel a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ jól látja el a feladatait, és megfelel a szakmai szempontoknak. Az elnök úgy gondolja, a központosítás visszalépés lenne.

Emlékeztetett rá, hogy Magyarországon egy darabig állami nyelvvizsga volt, 2004-től fogva pedig államilag elismert vizsgák vannak. A korábbi állami nyelvvizsgát, ismertebb nevén Rigó utcai nyelvvizsgát elégedetlenség övezte, az egy a valóságtól távol álló, valós nyelvtudást nem tükröző dolgot mért, rossz emlék él róla az emberek fejében. Másrészt Európa szerte szokatlan rendszer lenne, hogy állami nyelvvizsgát csak egy központosított szervezet adjon. "A ma elfogadott nyelvvizsgákról el lehet mondani, hogy azok a valós nyelvhasználatot nézik. Lehetnek közöttük apró különbségek, ami abból fakad, hogy mások a készségrepertoárjaik, és ezek idomultak a nyelvvizsgaválasztékhoz" - szögezi le az elnök.

A nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban az elnök egyet ért a Magyar Rektori Konferencia ajánlásával, azaz, hogy a felsőoktatási intézményeknek nem szabad az új nyelvvizsgaszabályokat úgy értelmezniük, hogy amnesztiában részesülhetnek a vizsgával nem rendelkező, és emiatt oklevelet nem szerző hallgatók a követelmények alól. Az elnök szerint ugyanakkor a hallgatóknak sokkal inkább érdemes nyelvvizsgát tenni.

Az angol mindenek felett?

Az új nyelvoktatási stratégiáról kiszivárgott, hivatalosan nem megerősített hírek szerint, központilag nem tennék kötelezővé, hogy az angol legyen az első idegen nyelv. Einhorn Ágnes oktatáskutató ezzel egyetértene, úgy gondolja, a meglévő hagyományokra is tekintettel kell lenni, a földrajzi helyzet, a tradíciók nyomán a németnek is erős jelenléte van az országban. Másrészt az EU országainak körülbelül a felében nem kötelező első nyelv az angol, és úgy tűnik, ez nem függ össze az eredményességgel. A kutató ellentmondásosan ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ha nem is első idegen nyelvként, de kötelezővé tenné az angolt. Rögtön ellenérvet is mond felvetésére, tény ugyanis, hogy bizonyos csoportok, például a szakiskolában tanulók csak egy idegen nyelvhez férnek hozzá.

Jilly Viktor nyelvtanár úgy gondolja, hogy a társadalom, és a minket körülvevő világ kimondta az ítéletet: az angolra szükség van, angolul tudni kell. Ma már nem előny, ha angolul írni és olvasni tud valaki, viszont óriási hátrány, ha nem. Hozzáteszi, ő sem a kötelezőség híve.

"Az angol nyelvtudásnak olyannak kellene lennie, mint egy kötelező védőoltásnak, mindenkinek meg kellene kapnia. Mindenkinek tudnia kellene, hogy ez az egyik elengedhetetlen feltétele Magyarország versenyképességének" - mondja Salusinszky András. Angolul szerinte nagyon egyszerű alap és középfokon megtanulni, kis nyelvtannal is ki lehet fejezni magunkat, és sokat találkozhatunk vele, számtalan angol kifejezés forog a mindennapi szóhasználatban. Az elnök szerint klasszikusan az angol-német párosítással lehet a legtöbbre menni, hiszen Németország gazdaságilag is szoros partnerünk. Kevesen tudják azonban, hogy ilyen szempontból fontosságilag a németet az olasz követi. Sok az olasz tőkéből megvalósuló beruházás, és az ennek köszönhetően létrejövő munkahely. Míg tehát a közoktatásban a francia és a spanyol, felnőttoktatásban az olasz áll a harmadik helyen.

"Az angol nyelvtudás olyan, mint az írni, olvasni tudás. Kell a szakirodalomhoz, a számítógép-használathoz, vagy bármiféle nemzetközi tevékenységhez" - mondja Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója. A külföldi ösztöndíjak is egyre népszerűbbek, rengeteget dob a nyelvtudáson, ha valakinek lehetősége van kis időt külföldön tölteni. Gerlei Béla is úgy gondolja, Németország meghatározó gazdasági jelenléte miatt a magyar munkaerőpiacon a német nyelvtudásnak van még kiemelt jelentősége. A német ügyfelek még mindig nagyon szeretnek németül beszélni.

Hiányzik a szakmai nyelvtudás a munkaerőpiacon

A nyelvtudás társadalmi értéke magas, a mindennapi élet és a munkába állás szempontjából is. Azok, akik az elmúlt években végeztek középiskolában, többségükben beszélnek nyelveket és már szerencsésebb helyzetben vannak. Salusinszky András szerint a magyar szakemberekről általánosságban elmondható, hogy szaktudásuk kitűnő, nyelvtudásuk viszont hagy némi kívánnivalót maga után. "Olvastam egy adatot, mely szerint a piacon lévő állásajánlatok 60 százaléka vár el tárgyalóképes nyelvtudást a munkavállalótól. Ha ezt az Eurobarométer adatai mellé állítjuk, akkor érezhető, hogy jelentős szakadék tátong az elvárt és a valós nyelvtudás között" - mutat rá az elnök, majd egy másik érdekességet is említ. "A középfokú végzettséggel ellátható munkákat ma felsőfokú végzettségűek látnak el, mert ők tudnak nyelveket. A felsőfokú végzettségűek körében pedig a szakmai nyelvtudással rendelkező munkavállalók hiányoznak."

Az elnök leginkább azt tapasztalja, hogy a műszaki szakembereknél nagy gond a nyelvtudás hiánya. Kihangsúlyozza ugyanakkor, hogy lehet szakmaorientált nyelvi képzésre jelentkezni, és a jelenlegi nehéz helyzetben ez jelenthet kiutat a nyelviskolák számára is. Egyre több iskola bővíti a szakmai tanfolyamokat például az egészségügy területén. Nagy igény van az olaszul beszélő beteggondozókra, ezért a magyar ápolók szeretnék alapszintű nyelvtudásukat praktikus, azonnal használható elemeket adó tanfolyamon fejleszteni. Emellett úgy tűnik, Olaszországban hiány van villanyszerelőkből, vízvezeték-szerelőkből, valamint jellemző, hogy angolszász területekre kivándorló orvosok keresnek intenzív tanfolyamot.

Gerlei Béla szerint tipikusan a műszaki végzettség és a német nyelvtudás kombinációja az, amire leginkább szükség lenne, különösen, ha a vidék igényeit is számba vesszük. Tehát annak ellenére, hogy Magyarországon magas a munkanélküliség, sok munkaadó küzd vele, hogy németül tudó embert találjon. Köztudott, hogy nyelvvizsga papír csak a közszférában kell, a versenyszféra állásinterjúin ez szóba sem kerül. Az a tendencia, hogy amennyiben nyelvtudásra van szükség, már az első telefonhívás során felmérik, hogy milyen szinten beszél a pályázó. Egy viszonylag rövid párbeszédből is hamar kiderülhet, hogy az illető tudja-e használni az adott nyelvet, vagy nem. Ez azért is hatékony módszer, mert míg a pályázati anyagnál könnyen lehet külső segítséget igénybe venni, egy telefonos interjú esetén ez már meglehetősen nehéz - mondja a munkaerő-piaci szakember.

Az új nyelvoktatási stratégiáról az Oktatásért Felelős Államtitkárság honlapján az olvasható, hogy "a koncepció szerint a nyelvi képzés átalakítására azért van szükség, mert a magyar munkavállalók hátrányos helyzetben vannak a nemzetközi tudományos életben és a munkaerőpiacon, hiszen nagyon kevesen beszélnek megfelelő szinten nyelveket." Az államtitkárság a HR Portálnak elmondta, a koncepció kidolgozása során figyelembe veszik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményei, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által folytatott kutatások eredményeit, az Oktatási Hivatal vonatkozó adatainak tanulságait, valamint a közelmúlt valamennyi releváns hazai kutatási eredményét. Terveik szerint a nyelvoktatási stratégia még a nyár előtt nyilvánosságra kerülhet.

Kertész Dalma

HR Portál